A permakultúra oktatás gyerekek és fiatalok számára egy rendkívül új terület, mind a pedagógia mind a permakultúra mozgalom számára. A Valóságmanufaktúra Egyesületben erre a célra olyan nem formális oktatási módszereket fejlesztünk, gyűjtünk és adaptálunk, amik élményszerűen, a
tapasztalati tanulás eszközével teszik lehetővé a fiatalok számára, hogy a permakultúráról tanuljanak.
Bizonyos módszereinket itthon vagy külföldön tanultuk, másokat mi találtunk ki, de egyiket sem gondoljuk a tulajdonunknak, örülünk, ha minél többen használják azokat, saját csoportjaikra, céljaikra, és habitusukra adaptálva. Ezért igyekszünk jó gyakorlatainkról leírást készíteni, olvassátok, használjátok bátran.
.
Nyomolvasás
Bevezetés
Az erdei állatok nyoma, azoknak megfejtése gyakorlatilag mindenkit lázba hoz. Kisgyerekektől kezdve bármely korosztályt beszippant a vágy a nyomfejtésre. Van, aki ebben az ősember mindennapjainak újraélését látja benne, van, aki az indiánok bölcsességét, és van, aki egyszerűen azt a borzongató érzést szereti, hogy ugyanezen a helyen, ahol most ő van, egy vadállat járt nemrég. (Ezeket a motivációkat ki lehet aknázni kicsikkel mesés, nagyobbakkal drámajátékos foglalkozásba ágyazva, de a nyomolvasás önmagában is kiválóan felkelti az érdeklődést.)
Gyakorlati feltételek:
A nyomolvasást legjobb patakparton, apadó folyók mentén vagy esetleg eső után földutakon gyakorolni. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor is érdemes foglalkozni a témával és faragni pár nyomot és homokban, sárban, iszapban feladványokat adni csoportjainknak. A képen látható nyomokat magunknak faragtuk, ha valaki igényt tart ilyen nyomokra és nem szeretne magának csinálni, keressen meg minket, készíthetünk további példányokat, vagy segíthetünk az elkészítésben. A méreteket az Állatnyomok életnagyságban c. könyvből merítettük, de sok más forrásban is megtalálhatóak a kellő rajzok és információk. A nyomok legtöbbször kétoldalasak, hogy a jobb és a bal láb nyoma is létrehozható legyen az adott elemet megfordítva.
Pedagógiai módszerek:
Érdekes játék kitalálni, hogy melyik nyom milyen állaté, de mi sosem erre helyezzük a hangsúlyt, mert az így megszerzett tudás inkább lexikális, míg mi sokkal inkább egy szemléletmódot akarunk átadni. (Ahogy a madárhangoknál sem az a fontos, hogy mi a faj neve, hanem hogy mit mondhat a madár.) Sokkal fontosabb kérdések a honnan, hova, hogyan és miért. (Illetve a mikor, tehát mennyi ideje, de ez utóbbi inkább csak valós nyomoknál válik érdekessé.)
Merre vezetnek a nyomok? Mit csinál éppen az állat? Hány állat nyomát látjuk? Felnőtt vagy gyerek? Keres valamit? Menekül? Üldöz? Vándorol? Miért teszi ezeket? Mi jelezheti az egyiket vagy a másikat? Ha ilyen kérdéseket teszünk fel, figyeljünk rá, hogy a válasz is kiolvasható lehessen, a nyomok alkossanak egy összefüggést, rajzoljanak ki egy történetet. A történetet a fiatalok korosztályához és jártasságához igazítsuk. Rajzoljunk fel egész jeleneteket nyomokból, nyuszit üldöző rókát, békésen legelő őzeket, amik farkastól megriadva elfutnak, makkot kereső mókust, pockot elkapó baglyot stb.
A történetek révén elkerülhetetlenül beszélgetés alakul ki arról, hogy mit eszik a róka, éjszaki állat-e a vaddisznó, a magányos állat-e a farkas vagy a hiúz. Felmerül, hogy hol lakik a nyúl és vándorolnak-e a szarvasok, és miért. A természet működése, annak ezer kérdésével együtt megnyílik képzeletünkben. Többek között fontos kérdések kerülnek elő a járástípusok kapcsán is. Ezek megértése céljából legjobb, ha leereszkedünk négykézlábra és kipróbáljuk magunk a gyerekekkel együtt, hogyan lép egyenes vonalban a róka, ugrik a nyúl, csörtet a vaddisznó.
Pár inspiráló feladvány után engedjük, hogy a fiatalok adjanak feladványokat egymásnak vagy nekünk. A feladványokat izgalmasabbá tehetjük, ha a nyomok berendezése alatt mindenkinek el kell fordulnia, és csak ha kész a kompozíció, akkor lehet ránézni. Kisebb gyerekek esetében természetesen kialakulhatnak medvékkel harcoló dinoszauruszok, repülő nyulak és háromlábú gólyák, akik kis homokházikókban laknak, de ez egyáltalán nem baj, sőt.
Kisebb gyerekeket segíthet, ha az állatokról, amelyektől nyomaink vannak, egy-egy képünk is van kinyomtatva, így könnyebb fejben tartaniuk, hogy milyen állatokból választhatnak, és milyen is azok felépítése. Szintén ez a módszer segíthet, ha nem beszélünk közös nyelvet a csoporttal. A Valóságmanfaktúra Egyesület ukrán menekült gyerekeknek tartott ilyen nyomolvasó játékot, akik a kinyomtatott képek segítségével közös nyelv híján is jól bevonhatóak és nagyon motiváltak voltak.
Permakultúrás kapcsolódás:
A permakultúra gyakorlata három részből áll: megfigyelés, elemzés, tervezés. A gyakorlat során, mind a megfigyelést, mind az elemzést gyakoroljuk. Ezen kívül a permakultúra holisztikus szemlélete, mintázatokban, összefüggésekben való gondolkodásmódja kiválóan elsajátítható, ha nem állunk meg ott, hogy milyen állat nyoma ez, hanem a természet komplexitásába ágyazzuk a nyomot és történetét.
Források:
Preben Bang: Állatnyomok és jelek
Frank Hecker: Állatnyomok életnagyságban
Young, Haas, McGown: Coyote’s Guide to Connecting with Nature
Jon Young. Tracking bio, video: Jon Young tracking bio – YouTube